Gyöngyszem a Vértesben

Autóval nagyon sokszor elmentem már a Vértes mellett, tudtam, hogy mit látok, Gánt, Mór, Csókakő, Várgesztes ismerős helyek, de eddig még nem gondoltam a Vértesre, mint túra-célpontra. Rohadt nagy hiba volt. Nagyjából két hete mentem le Gabcsiért a Balatonra (ott volt továbbképzésen), akkor mentem el Szár és Bodmér mellett, nagyon szép tavaszi nap volt, el is határoztam, hogy ide még visszajövök. Az első adandó alkalommal jöttünk is. Száron tettük le az autót, a nagy tájékoztató táblánál. Szár egyébként helyes kis falu, rendezett, tiszta, de nem néztünk jobban körül, talán majd máskor. Elindultunk kifelé a turistajelzésen, a pincesor mellett. Tekertünk az erdei ösvényen nagyjából egy-másfél kilométert, aztán felkanyarodtunk egy erdészeti betonútra. Már az ösvényen is jó volt, de innentől zseniális. Tekerés az erdőben, jó úton = élvezet. Találkoztunk is bringásokkal, túrázókkal szépen. Az útra nem hajthat be személyautó, csak bringásokkal és gyalogosokkal találkoztunk. Nem voltak nagy emelkedők, semmi feszülés, csak nyugis tekerés és rácsodálkozás a tájra. Kanyarokban feltűnő lakatlan, vagy csak időnként lakott erdészházak, érdekes sziklák,hatalmas fák, távolban néha látható falvak.

az erdőben találtuk, a gonosz mostoha épp' almáért volt...

ez meg egy másik mesehősé lehet...

Talán 10 km és egy sorompóhoz értünk egy kereszteződésnél. Ez volt az erdészeti út vége, illetve a Vérteskozmára vezető közút. Jobbra egy kis domb tetején már fel is tűntek a falu háztetői.
Pont időben, mert megérkezett a mai napi defektem. Nem volt kedvem az út szélén szerelni bringát - meg akkor még nem is volt olyan lapos - és kíváncsi voltam a falura, így toltunk. Kész voltam a helytől, és ez már így is maradt: eddig még nem láttam kis hazánkban olyan falut, ahol nincs kockaház.

Kevésbé csinos volt eladó 30 millióért... :-)

Minden tiszteletem a nagyszüleinké, újjáépítették a háború után az országot, tették a dolgukat becsülettel, tisztességgel ( mi meg nyugodtan nyavalyoghatunk az önmegvalósítás nehézségein), szóval reszpekt, csak ez a kockaház-mánia, ez túl nagy ár volt, de...
VÉRTESKOZMÁN NINCS KOCKAHÁZ!! Üdülőfalu, műemlékfalu ilyesmiket írnak róla. Egyutcás falucska, templom, temető, még egy kocsma sincs, csak marha nagy nyugi, parasztházakkal, csodaszép kertekkel.



Miután kicsodálkoztuk magunkat, és csináltunk egy rakat fotót, és a falu Várgesztes felé eső végén megcsináltam a defektet is, elindultunk Várgesztesre, ami kb. 4-5 km. Az eleje murvás út, aztán az erdőben 2 km ereszkedés földúton (felfelé lihegős lehet!), és be is értünk a faluba. Elindultunk a vár irányába, de nem akartunk fel menni, csak valami kajálós helyet akartunk, mert leesett a vércukor. Volt is egy étterem, de hamburgert, vagy hotdogot akartunk, sajna az nem volt. A falu központjában volt egy kocsma, ittunk kávét, meg ettünk csokit, mert gyorskaja, szendvics itt sem volt, meg büfét sem találtunk. Várgesztesről kifele turistaúton mentünk, szép rálátás volt helyenként a falura, majd beértünk az erdőbe. Földúton mentünk egy darabig - vadászok mentek el mellettünk terepjáróval, az egész út során ez volt az egyetlen autó, amivel az erdőben találkoztunk - pár kilométer után rákanyarodtunk egy erdészeti útra, majd újabb néhány kilométer után arra az útra, amelyen jöttünk. Ezen végig tekerve ismét beértünk Szárra, majd a kocsira felpakolás után, az 1-es főút mellett, a Tatabánya előtt nem sokra lévő Birka csárdában ettünk egy jó kis Jókai bablevest. A csárda parkolójától is indul befelé a Vértesbe egy erdészeti út, azt is megnézzük majd!



Összefoglalva:

• táv: 34 km
  
• út: erdészeti út, földút, vagy közút
  
• látnivaló: Vérteskozma, Várgesztes, vár, szép táj
  
• infrastruktúra: kocsma, bolt Várgesztesen és Száron, egyébként semmi
  
• kapcsolható: Gerecse, Tarján, Vasztély
• nehézségi fok: 61 pont
  
• gyerek: az erdészeti úton nyugodtan, de a táv és a földút miatt inkább csak nagyokkal